LYRA

Lyrae  Lyi   Lant

A nyári ég kicsi, de jellegzetes csillagképe. Főcsillaga a Vega. A csillagkép a Tejút sávján kívül, de csillagokban még elég gazdag tájon fekszik. A csillagkép görög neve — Chélys — “teknősbékapáncél" volt. A monda szerint Merkúr ebből készített húros hangszert Orpheusznak, az énekesnek. Halála után hangszerét Zeusz a csillagok közé helyezte. 

alfa Lyrae — Vega. Jelentése húros hangszer. Az arabok e csillagot ,,hulló sas"-nak nevezték. A Vega az ökörhajcsár csillagképben levő Arcturus előtt az északi égbolt legfényesebb csillaga. Al színképe a    10 000 °K körüli hőmérsékletű hidrogéncsillagokra jellemző. Látszólagos fényessége 0,14 fény rend, abszolút fényessége - 0,5 fényrend. 26 fényév távolságban ragyog.

béta 1,2 Lyrae — Sheliak. A név az arab “as siliak"-ból, egy hangszer nevéből származik. Jellegzetes változócsillag, amelynek mindkét összetevője valószínűleg erősen lapult. Fényessége folytonosan változik, és periódusa is szabálytalan ingadozásokat mutat. Ezeknek jelenlegi időtartama 12d22h23m. Egyes kutatók mindkét csillagon pulzáló gázburok létezését tételezik fel. A főcsillag fényességét 3,4-től 4,3 fénvrendig változtatja. Színképe szerint mindkét csillag a hidrogéncsillagok csoportjába tartozik. A Sheliak 1100 fényév távolságra van. 

epszilon 1,1,2 Lyrae. A színképtípusú csillagok, amelyek hármasrendszert képeznek. 205 fényév távolságban vannak.

M 57 (NGC 6720) az ismert gyűrű alakú planetáris köd megjelölése, amelyet Darquier fedezett fel 1779-ben.