LEO  MINOR

Leonis Minoris  Lmi  Kis Oroszlán

Formátlan csillagkép, amelyet először Hevelius említett Prodromus Astronomiae 1690 című könyvében. A Nagy Oroszlán feje felett több halvány csillagból tevődik össze. Keresésekor a Nagy Medve és az említett Nagy Oroszlán csillagképek között kell tájékozódni. A Kis Oroszlán az alábbi csillagokból áll: 

béta Leonis Minoris. G8 színképtípusú óriáscsillag, 4,41 fényrend látszólagos fényességgel. Abszolút fényessége 0,6 fényrend. Ez azt jelenti, hogy 10 parszek távolságból úgy ragyogna, mint a Capella a Szekeres csillagképben. Minthogy azonban a csilláé 190 fényév távolságra van, az említett látszólagos fényességgel észlelhető.

21 Leonis Minoris. A5 színképtípusú óriás, látszólagos fényessége 4,47, abszolút fényessége —1,6 fényrend. 120 fényév távolságra van.

10 Leonis Minoris. Ugyancsak sárga óriás, amely éjszaka az égbolton 4,62 fényrendű csillagként fénylik, 172 fényév távolságból.

46 o Leonis Minoris . K2 színképtípusú törpecsillag, 3,92 fényrend látszólagos fényességgel. A csillag 102 fényév távolságra van. Abszolút fényessége 1,4 fényrend.