LIBRA

Librae  Lib  Mérleg

A Mérleg az állatöv hetedik jegye, csak néhány csillagból áll. Az ősi felosztás szerint ezek a Skorpió csillagképhez tartoztak, és eredeti nevük Chelai — a skorpió ollója — volt. A Mérleget Július Caesar dicsőítésére illesztették a sorba, a római naptárreform elrendelésével szerzett érdemeiért.

alfa Librae —Zuben Elgenubi. A Skorpió déli karmának nevezték az arabok, akik nem ismerték az ée e részének új nevét. Látszólagos fényessége 2,90 fényrend. A közelében levő csillag színképe segítségével különböztethető meg. A főcsillag az A3, a második csillag az F4 színképtípusba tartozik. A főcsillag 62, a másik csillag 78 fényév távolságra van tőlünk.

béta Librae — Zuben Elschemali. A Skorpió északi karma, 2,74 tényrendű csillagként fénylik, 148 fényév távolságból. B8 típusú színképével az ún. héliumcsillagok osztályába tartozik. Színképében kimutatható egy láthatatlan kísérő létezése is, amely a főcsillagot 80 naponként kerüli meg. 

gamma Librae — Zuben Elakrab. Óriáscsillag, 109 fényév távolságban. Látszólagos fényessége 4,02, abszolút fényessége —4,1 fényrend. A csillag színképe G6, hasonló a mi Napunkéhoz.

delta Librae — Zuben Elakribi. 2,33 nap periódusú változócsillag, fényessége 4,8 és 5,9 fényrend között ingadozik. A csillag színképe az A0 jelű típusba tartozik. Távolsága 205 fényév.

A Messier-katalógusban M 5 szám alatt szerepel egy gömbhalmaz, amely kis távcsővel is látható a Mérleg csillagképben.