LEO

Leonis  Leo  Oroszlán

Az ekliptika leszálló részén van az Oroszlán csillagkép, az állatöv ötödik jegye. A csillagkép neve a görög mitológiából származik. A mondabeli hősnek, Héraklésznek le kellett győznie a nemeai oroszlánt is. 

alfa Leonis — Regulus. Plinius szerint ezt a csillagot valószínűleg azért nevezték “Stella regina*'-nak, mert igen közel fekszik az ekliptikához, és így gyakran áll konjunkcióban vagy oppozícióban a bolygókkal vagy a Holddal. A Regulus látszólagos fényessége 1,34 fényrend, abszolút fényessége -0,2 fényrend. Olyan távolságra van a Földtől, amelyet a fény 299 790 km/s sebességgel 68 év alatt fut be.

béta Leonis — Denebola. Az arab szó jelentése az “oroszlán farka". A csillagkép másik fényes csillaga 42 fényév távolságból 2,23 fényrendű. A4 típusú színképével a hidrogéncsillagok közé tartozik, felületi hőmérséklete 20 000 °K körül van. Abszolút fényessége 1,6 fényrend. 

gamma Leonis — Algieba. A név arab szó, “oroszlánsörény"-t jelent. Két csillagóriásból álló rendszer, amelyek közül az egyik narancs színű, a másik pedig sárga. Közös súlypontjukat 619 évenként járják körbe. A rendszer távolsága tőlünk 130 fényév. A főcsillae látszólagos fényessége 2,61 fényrend, míg abszolút fényessége -0,4 Fényrend.

delta Leonis — Zosma. E név eredete tisztázatlan, talán perzsa. A2 színképtípusú, 2,58 fényrend látszólagos fényességű csillag, amely 68 fényév távolságban fénylik. Abszolút fényessége 1,0 fényrend.

Az Oroszlán csillagképben találhatók a Messier-katalógus szerint M 65, M 66, M 95 és M 96 jelzésű, galaxisunkon kívül fekvő, fényesebb extragalaktikus ködök.