CANES  VENATICI

Canum Venaticorum Cvn Vadászebek

Amorf alakú csillagkép, amelyet Johannes Hevelius jelölt ki 1690-ben a Prodromus Astronomiae című művében. Ebben a csillagképben több halvány csillagot határozott meg a Nagy Medve alatt, anélkül hogy sejtette volna, igen sok távoli galaxis csoportosul benne, hasonlóan, mint a Bereniké hajában. A Vadászebek csillagképet a régi térképeken kutyapárral ábrázolták.

alfa Canum Venaticorum. Másik neve cor caroli , Károly szíve. Egy 2,80 és egy 5,39 fényrendű csillagból álló kettősrendszer, amely 130 fényév távolságban fénylik. Az egyik összetevő abszolút fényessége -0,1, a másiké pedig 2,4 fényrend. Mindkettő színképe: A0, ami a hidrogéncsillagok sajátossága. A hőmérséklet nagy, 10 000 ° K körüli, e csillagok színe fehér.

béta Canum Venaticorum -Asterion. G0 színképtípusú törpecsil-lag. Látszólagos vizuális fényessége 4,32, abszolút fényessége 4,5 fényrend. A csillag 30 fényév távolságban van.

gamma Canum Venaticorum. Változócsillag, félszabályos periódussal, amely alatt fényessége 5,2-ről 6,6 fényrendre változik. Ilyenkor tehát szabad szemmel nem látható, kézi távcsővel azonban észlelhető. N3 színképtípusú, intenzív vörös színű csillag.

Mint már említettük, a Vadászebek csillagképben sok távoli, különböző alakú és nagyságú galaxis van. Ezek azonban olyan objektumok, amelyek inkább nagy távcsövekkel való fényképezésre alkalmasak. Közéjük tartozik pl. az M 51 köd, amely 10-es fényrendű csillaggal azonos fényességű spirálköd.