ARIES

Arietis Ari Kos

Az állatöv első jegyének, a Kos csillagképnek régebben naptári nevezetessége volt. Ezt a rangját megtartotta, bár a tavaszpont a precesszió következtében elvándorolt a Halak csillagképbe.

alfa Arietis — Hamal. A név eredeti arab elnevezés. Ma tudjuk, hogy az a Arietis óriáscsillag, olyan távolságban, ahonnan a fény 78 év alatt ér el. 2,23 fényrendű. 10 parszek távolságból fényessége 0,3 fényrend lenne. K2 színképtípusú és leginkább a fémgőzök vonalai jellemzőek rá. Felületi hőmérséklete 4500 °K, kisebb, mint a Napé.

béta Arietis — Sheratan. A név az arab Ash Shieraból származik, és éppúgy, mint a következő csillag neve, jelet, megjelölést jelent. Színképe szeri-nt ez a csilláé az ún. hidrogéncsillagok csoportjába tartozik, viszonylag nagy nőmérséklete kb. 10 000°K. Vizuális látszólagos fényessége 2,72 fényrend, abszolút fényessége 1,8. Távolsága tőlünk mintegy 50 fényév.

gamma 1,2, Arietis — Mesarthim. Az elnevezés megközelítően “két jel"-nek fordítható. Talán mert a Mesarthim szép optikai kettőscsillag, amelyet már 1664-ben azonosított az angol Hocke. Mindkét összetevő nagyjából egyforma fényes (4,83—4,75), színképük is azonos, A0 típusú. A hiarogéncsillagok körébe tartoznak. A fényesebbik csillag 148, a másik 172 fényév távolságban van. A kettősség tehát csak látszólagos, az idézi elő, hogy véletlenül mindketten az égbolt azonos irányába esnek.